A hozzáértőket ma is foglalkoztatja a kérdés, mely szerint: mikor telepedtek le az első görögül beszélő emberek Krétán?
Különböző vélemények alapján kapunk erre válasz:
- Mindig is éltek görögök a szigeten.
- Kr. e. 1700 után jelentek meg.
- Kr. e. a 15. század közepén, a Krétát romba döntő katasztrófa után.
- A knósszoszi palota végső megsemmisítése után.
- I. e. 1200 körül jutottak Krétára.
A sziget legelső telepesei a neolitikum időszakában érkeztek meg a Közel-Keletről. Mivel a legfejlettebb körzetekből érkeztek, így magas kultúrával rendelkeztek. Megélhetésüket esősorban a földművelés biztosította, melyet a szarvasmarha-, juh- és kecsketenyésztéssel egészítették ki.
Ezek a közösségek falvakban, barlangokban éltek.
A krétai bronzkori civilizáció kialakulása valószínűleg egy újabb Közel-Keletről érkezett népcsoporthoz fűződik, amely Kr. e. 3000 körül telepedett meg a szigeten.
A régészek feltárásai alapján lehetővé válik a fejlődés korszakainak a tagolása. A krétai civilizáció élete a középső és késői bronzkort, a középső és késői minószi kultúra korát foglalja magában.
A „minószi kultúra” elnevezés Sir Arthur Evans nevéhez fűződik. A régész összehasonlítva az évek során végzett munkáinak eredményeit, azt a megállapítást tette, hogy a knósszoszi palota jóval nagyobb, mint bármely eddig már megismert.
Ezt követően az angol tudós a minószi elnevezéssel illette az adott korszakot.
Sir Arthur John Evans (1851-1941)
Nevéhez fűződik a Kréta szigetén fekvő ókori Mínoszi civilizáció fővárosának, Knósszosznak felfedezése és feltárása, a krétai piktografikus írásmódú feliratok (lináris A és lineáris B) megtalálása, és általában az égeikum bronzkori civilizációinak első rendszeres vizsgálata. |
A minószi kor legtöbb fontos települése a sziget északi részén jött létre. Knósszosz, Mallia. Kiemelkedő városok jöttek létre a Messzara-síkságon is: Phaisztosz és Hogia Triada. A keleti részen jelentős volt Palaikasztro és Zakro.
